A Legfelsőbb Bíróság jogerős ítéletét követően (2004. május 26.) ezúton szeretnénk Önöket tájékoztatni az 1998. és 2004. között eltelt időszakban született döntések részletes bemutatásával.

Az ORTT Műsorfigyelő- és Elemző Szolgálata 1998-ban megvizsgálta az RTL Klub által vetített Dragon Ball című rajzfilmsorozatot. A rajzfilm elemzését az ORTT részéről felkért pszichológus szakértő végezte, aki megállapította, hogy a rajzfilmsorozatban egymást felerősítve vannak jelen az agresszió különböző formái.

Az 1998. májusában elkészített szakértői vélemény az alábbiakat fogalmazta meg:

„A már százhúszadik részéhez közelítő rajzfilmsorozat tartós folyamatossággal ömleszti a tömény és legdurvább agressziót a gyermekműsor nézőire.

A rajzfilmsorozat minden részletében egymás hatását felerősítve, egyszerre vannak jelen az agresszió különböző, de egyenként is károsan ható formái.

1.      A fizikai agresszió itt (álruhában, a keleti küzdősport páros mérkőzéseinek álcázva – a sportszerűség alapvető szabályainak kiiktatásával - ) kegyetlen, gyilkos szándékú verekedésként a film legfőbb elemei. A részenként 20 perces műsoridő nagyobb részét ez tölti ki.

2.      A verbális agresszió a verekedők durva fenyegetőzéseiben nyilvánul meg.

3.      A páston kívül gyakori a lelki kényszer, a félelemben tartás.

4.      A párviadalok helyszínein kívül előfordul a fegyveres támadás, a géppuskasorozat stb. is. Fokozzák az agresszív tettek sorozatának hatását.

·        a félelmetes, gyakran amorf szörnyóriásként megrajzolt szereplők,

·        a folyamatos hangeffektusok (egy-egy ütés előkészületeként vagy hatására a szereplők üvöltése, hörgése, nyögése, jajgatása, nyüszítése, valamint a lövések, süvítések, robbanások becsapódások hangjai),

·        a gyakori fény- és színeffektusok (villámok, kisülések, villanások, vakító fényáradatok stb.),

·        a mozgás- és sebességeffektusok (a szereplők süvítő száguldásai, a földbe krátert vágó becsapódásai, robajos ütközései stb.),

A filmek pszichedelikus hatásúak lehetnek, felajzott lelkiállapotot válthatnak ki, hallucinációként hathatnak.

Különösen veszélyes ez a sorozat azért, mert rajzfilm mivoltából adódóan látszólag súlytalanítja az agressziót, valójában azonban fikciós és játékos formában fogadtatja el a nézőkkel az erőszakot. Ennek a filmnek a folyamatos nézése rászoktat az erőszakra.

A rajzfilmsorozat a kiskorúak személyiségfejlődésére súlyosan ártalmas.”

Az Országos Rádió és Televízió Testület az Előterjesztésben hivatkozott szakértői véleményre támaszkodva 1998 júliusában hozta meg első határozatát (295/1998. sz.) az ügyben, melyben megállapította, hogy a Magyar RTL Televízió Rt. 1997. és 1998. folyamán sugárzott „Dragon Ball” c. sorozata megsértette a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 5. § (3), (5) bekezdéseit, miszerint:

(„(3) Nem szabad kiskorúaknak szánt műsorszámban erőszakos magatartást követendő példaként megjelenítő képeket vagy hangokat közzétenni.

(5) A kiskorúak személyiségfejlődésére súlyosan ártalmas műsorszám közzététele tilos.”)

A Magyar RTL Televízió Rt. az ORTT fenti határozatának bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte.

Az ORTT Műsorfigyelő és -Elemző Szolgálata 1999-ben ismételten észlelte, hogy a Magyar RTL Televízió Rt. műsorára tűzte a Dragon Ball Z. című rajzfilmsorozatot, amely a Dragon Ball közvetlen folytatása, újabb szériája. A sorozat minden hétköznap látható volt a 14:40-kor kezdődő Rajzfilmklub című összeállításban. A cselekmény lényege a Szolgálat álláspontja szerint a folyamatos öldöklés. A sorozat vetítése az Előterjesztés tárgyalásakor már az 56. résznél tartott.

Mivel ebben az esetben ugyanazon előírások újabb megsértéséről van szó, ezért az Iroda a joghátrányt – a fokozatos és koherens szankcióalkalmazás elvének megfelelően – a szerződésben megállapított kötbér érvényesítésében és egy újabb felhívásban javasolta meghatározni.

Az Országos Rádió és Televízió Testület 156/1999. sz. határozatában megállapította, hogy a Magyar RTL Televízió Rt. ismételten megsértette a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 5. § (3) és (5) bekezdéseit, ezért a törvény 112. § (1) bekezdésének a) pontja alapján felhívta a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére, és kötbér megfizetésre kötelezte a kereskedelmi televíziót.

A Testület határozatában úgy fogalmazott, hogy a rajzfilmsorozat minden részletében egymás hatását felerősítve, egyszerre vannak jelen az agresszió különböző, de egyenként is károsan ható formái, és ezáltal játékos formában fogadtatja el a nézőkkel az erőszakot. A Testület a fentieken túlmenően felhívta a figyelmet a következőkre:

„ A rajzfilmeknek meg kell felelniük a műsorok színvonalával szemben támasztott általános követelményeknek, egyben meg kell nyugtatniuk a szülőket afelől, hogy a gyermekműsorok nem tartalmaznak erőszakos vagy felkavaró képsorokat, történeteket, amelyek megzavarnák vagy károsan befolyásolnák a fantáziájukat.”

Az RTL Klub az ORTT ezen újabb határozatát is megtámadta a Bíróságon. A Fővárosi Bíróság az ORTT által azonnal végrehajthatóvá nyilvánított második határozatban foglalt kötbér megfizetése alól időlegesen mentesítette a műsorszolgáltatót, de az azonnali végrehajthatóság illetve a határozat egyéb rendelkezései tekintetében nem hozott felfüggesztésre irányuló döntést.

Az Országos Rádió és Televízió Testület 1999. májusában, a Dragon Ball-lal kapcsolatban hozott első és második döntését akként módosította, hogy az 1996. évi I. törvény 5. § (4) bekezdése értelmében,

(„A kiskorúak személyiségfejlődésére ártalmas, így különösen az erőszak öncélú alkalmazását magatartási mintaként bemutató, illetőleg a szexualitást öncélúan ábrázoló műsorszámot csak 23.00 és 5.00 óra között lehet közzétenni. Közzététel előtt erre a közönség figyelmét fel kell hívni.”)

a műsorszolgáltatónak joga van 23.00 és 05.00 között levetíteni a rajzfilmsorozatot.

Az ORTT határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában született

 másodfokú – jogerős – ítélet

2004. május 26.

A Legfelsőbb Bíróság jogerős ítéletében rámutatott a következőkre:

A Rttv. 5. § (3), (4) és (5) bekezdései a kiskorúak személyiség-fejlődésének védelmét célozzák.

A gyermekek a jelenleg tipikusnak tekinthető tv-nézési szokások mellett elkerülhetetlenül rengeteg agresszivitással és erőszakkal találkoznak a televízió képernyőjén, sajnálatos módon a mindennapok velejárójaként az egyes műsorokban, pl. a tv-híradóban is. A nekik készült rajzfilmek esetén semmiképp sem kívánatos, hogy azok kifejezetten is erről szóljanak, azt jelenítsék meg, félelemkeltésre, a gyermeki személyiség-fejlődés megzavarására alkalmas módon.

Teljes mértékben egyetértett a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság azon okfejtésével, hogy a kiskorúak ártalmas személyiség-fejlődésének előidézésére alkalmas műsorszámok közzététele már megállapíthatóvá teszi az Rttv. 5. § (4) és (5) bekezdésében foglaltak megsértését, a személyiség kóros fejlődésének tényleges bekövetkezését vizsgálni szükségtelen.

Kétségtelen, hogy a gyermekeket sem lehet teljes mértékben kivonni a körülöttünk, a mindennapi életben is zajló, ilyen tartalommal töltött negatív hatások alól. Helyes irányú, egészséges személyiség-fejlődésüket azonban nem szolgálja az, ha a nekik szánt rajzfilmek is ezt közvetítik folyamatosan feléjük, azaz azt az érzetet alakítják ki bennük, hogy a valóság és a mese egyaránt az erőszakról, az agresszivitásról és az erre való felkészülésről, támadásokról és védekezésekről szól.

Az Rttv. 5. § (3) bekezdésével kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság nem oszthatta azt az álláspontot, hogy a gyermekeknek önmaguk félelmeivel, a külső ellenséges világgal szembeni harcra edzése, vagy akár a keleti harcmodorral való megismertetése, a perbeli történetben megjelentetett módon és eszközökkel, rajzfilmsorozatok keretében valósuljon meg.

Mindezek előrebocsátásával a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság megfelelően járt el, amikor a rendelkezésére álló szakvéleményeket, valamint a perben kirendelt igazságügyi szakértő véleményét összevetette, értékelte és mérlegelte, logikusan és okszerűen súlyozta és értékelte, azok összevetéséből helytálló jogi következtetést vont le, azzal a Legfelsőbb Bíróság is egyetértett.

A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a kötbérrel kapcsolatos részében megváltoztatta, és a felperes (Magyar RTL Televízió Rt.) keresetét teljes egészében elutasította. Így az ORTT – korábban módosított határozatai jogerőssé váltak, ami azt jelenti, hogy a műsorszolgáltatónak csak a késő esti órákban van lehetősége az ilyen típusú műsorszámok bemutatására.

Kedves Olvasók!

Reméljük, a fentiekben megválaszoltuk minden kérdésüket és kimerítő tájékoztatást adtunk az eseményekről.

Budapest, 2004. július 6.